Hitter-Tepfenhart Balázs

Betegség: leukémia

 

Otthon a gyógyuláshoz

Bazsi édesanyjának levele

 

„Hogy vagy, anya?” – kérdezi tőlem kétéves kisfiam a kórházi ágyáról, túl ki tudja már, hány kemoterápián. Bazsi ilyen, ha szomorúnak lát, mindig megvigasztal, vidámsága hamar átragad mindenkire. Sokat játszunk, mondókázunk, énekelünk a kórházban, igyekszem én is mindent megtenni azért, hogy ne csak a betegségről szóljanak a mindennapjaink.

 

Kisfiam persze nem tudja, hogy mit jelent a leukémia, csak annyit, hogy most sokat kell távol lenni otthonról, és nagyon hiányzik neki a testvére és az édesapja. Nem érti még, hogy mire jó a kemoterápia, csak megtanulta, hogy utána sokszor rosszul érzi magát, és nagyon óvatosnak kell lenni a veszélyes manók, a bacik miatt.

 

Férjem most kettőnk helyett is dolgozik, hogy valahogy megéljünk, miközben lakásunkat már egy telekre cseréltük, ahol építkezni szerettünk volna. Jelenleg azonban erre se pénzünk, se időnk nincs, pedig Bazsinak nyugodt és steril körülményekre van szüksége a gyógyuláshoz, amit a mostani albérletünkben nem tudunk garantálni. Kisfiunknak biztonságos otthont szeretnénk – ehhez kérjük a segítségüket!

«Vissza

CIB Bank MNB